Menü Bezárás

10 dolog, amit nem tudtál A jövő harcosairól

Lassan négy éve, hogy 2015-ben megjelent az első regényem, A jövő harcosai. Ennyi idő alatt sokat beszéltem róla, sokat megmutattam belőle, de ne higgyétek, hogy mindent tudtok. 🙂 Íme 10 dolog, amit jó eséllyel nem tudtatok A jövő harcosairól.

1. A regény három főszereplője Hrepka Marcell, Botka Erik és Helle Adria, de érdekes módon a vezetékneveik csak a második részben, A feledés folyójában hangzanak el először. Az első részben csak keresztnéven emlegettem őket, és igazából a nyitóregényben még ki sem találtam a vezetéknevüket.

2. Nem szokásom beszélő nevet adni a szereplőimnek, a Marcell, az Erik és az Adria is csak azért született, mert épp megtetszettek. De mint utólag kiderült, Marcell esetében mégis sikerült ilyen beszélő nevet választanom. Én is csak a trilógia befejezése után tudtam meg, hogy a név eredeti jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt. Mars pedig ugye Árész római megfelelője. Ha tudjuk, hogy Marcell a harcos spártai nép egyik mitikus örökítője, az is kiderül, hogy emiatt ezer szállal kötődik a hadistenhez, és a későbbiekben csak még inkább összefonódik a sorsuk. Ettől durvább egybeesést el sem tudnék képzelni.

3. Kevés hiányzott, hogy a regény végül ne A jövő harcosai címet kapja. Félő volt, hogy az érdeklődők, vagy akik a boltok polcain meglátják, futurisztikus képeket társítanak a „jövő” szóhoz, és azt hiszik, hogy valamiféle sci-fi regénnyel van dolguk. De végül, mivel jobb egyszerűen nem jutott senki eszébe, maradt ez, és azt hiszem a borítóval sikeresen elkerültük, hogy a könyvesboltban nézelődők ne sci-fi írásnak gondolják a regényt. Természetesen a címnek is megvan a logikája, hiszen a szereplők a jelenből utaznak vissza a múltba, és ők csak a múltból tűnnek a jövő embereinek. 🙂

4. A jövő harcosai első változatát két hónap alatt írtam meg, és nagyjából ugyanennyi ideig javítottam, mire megszületett az a kézirat, amit az Aranymosás pályázatra leadtam. Annak ellenére, hogy az első verzió viszonylag rövid idő alatt elkészült, majd három év telt el, mire a regény végre meg is jelent.

5. Az olvasóknak nagyon bejött a Kéer, az ókori halálistennő karaktere, pedig én kifejezetten féltem a fogadtatásától. Úgy éreztem, hogy olykor túlságosan könnyen megy át a kérlelhetetlen halálistennőből bárgyú istenecskébe, aki gyermeki lelkesedéssel csodálkozik rá a modernkor dolgaira. Tartottam tőle, hogy emiatt nem tűnik majd egységes karakternek az olvasók szemében, de mint kiderült, a legtöbben ezért is szerették.

6. Az Aranymosás pályázatra olyan címmel küldtem el A jövő harcosait, amit már akkor is, utána pedig főleg cikinek éreztem. Miután kiderült, hogy megjelenhet a regény, nem is használtam többet, még csak nem is utaltam rá, és egyetlen egyszer sem említettem az elmúlt négy évben. Nem is került elő soha, ami azért vicces, mert ez igazából nyilvános dolog, és bárki rátalálhat az Aranymosás oldalán. Szóval az eredeti cím ez volt: A jövő harcosai és az istenek alkonya. Azt hiszem az volt vele a legnagyobb bajom, hogy túlságosan gyermetegnek és ponyvaszerűnek éreztem.

7. Amikor közeledtem A jövő harcosai végéhez. egyre többször hallgattam meg Lorde Everybody wants to rule the world című számát. Mondhatni ez segített hangulatba jönni a végjátékhoz. El is hangzik a történet vége felé, hogy „Mindenki uralkodni akar a világon”, ami lényegében egy kis kikacsintás erre a számra.

8. A történet modernkori része egy képzeletbeli magyar városban, a Pilinsz nevű településen játszódik, de ugyanúgy, ahogy a szereplők vezetéknevei, ez sem hangzik el az első kötetben, és igazából még ki sem találtam ekkor. A történet szerint a helyet országszerte a befejezetlen városként emlegetik, mert a rendszerváltás után nagyon sok építkezés indult el, majd pénzhiány miatt félbeszakadt és leállt teljesen. A befejezetlen épületek többször fel is bukkannak a cselekményben. Végül úgy döntöttem, hogy a város nevével tisztelgek egy kicsit a kedvenc költőm, Pilinszky János előtt, méghozzá úgy, hogy ehhez felhasználom a hely képzeletbeli történelmét, vagyis a befejezetlenségét. A Pilinsz az nem más, mint Pilinszky János befejezetlen neve.

9. Ez az egyetlen regényem, amit két helyen írtam. Miután befejeztem az első változatot, néhány hónap múlva elköltöztem, és amikor kiderült, hogy megjelenhet a regény, de erre egy teljes évet kell várni, az új lakásban írtam át. Az az érdekes, hogy az alaptörténet szinte ugyanaz maradt, mégis annyi mindent írtam át, annyi új szálat, későbbi kapaszkodót hoztam be, hogy ezt nem egy egyszerű javításnak, hanem a megírási folyamat részének tekintem. A következő három regényemet már mind ugyanott, ugyanannál az asztalnál írtam meg. Az Aranymosás pályázatot a regény első változatával nyertem meg, de a szerkesztést már az átírt változatból készítettük.

10. A jövő harcosai eredetileg egy egykötetes kalandnak készült, de menet közben, köszönhetően a görög mitológia határtalanságának, elkezdtem folytatásokban gondolkodni. Akkor még nem tudtam, mi lesz belőle, hány részre elegendő az ötletem, de már az első részben elhelyeztem olyan apróságokat, amiről tudtam, hogy csak a harmadik részben fogok visszautalni rá. Nagyon izgalmas volt ennyire előregondolkodni.

A jövő harcosait megrendelhetitek itt, a Könyvmolyképző Márkaboltjában, vagy akármelyik másik online könyváruházban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük