Már nagyon sokan meghozták a könyvfesztiválos
élménybeszámolóikat, én is csatlakozom a sorhoz, de annyit előre elárulhatok,
hogy körülöttem nem volt minden cukormázas, a rózsaszín egyszarvúk pillájáról
sem illatos szivárvány könnycseppek hullottak rám, és a csillámpor is majdnem a
torkomon akadt. De a fesztivál után két napra volt egy könyvbemutatóm
Nyíregyházán, arról is megemlékezem ebben a bejegyzésben. Kezdjünk is hozzá!
élménybeszámolóikat, én is csatlakozom a sorhoz, de annyit előre elárulhatok,
hogy körülöttem nem volt minden cukormázas, a rózsaszín egyszarvúk pillájáról
sem illatos szivárvány könnycseppek hullottak rám, és a csillámpor is majdnem a
torkomon akadt. De a fesztivál után két napra volt egy könyvbemutatóm
Nyíregyházán, arról is megemlékezem ebben a bejegyzésben. Kezdjünk is hozzá!
Könyvfesztivál
Pénteken jutottam el Budapestre, és úgy terveztem, hogy a
szombat délutánt a könyvfesztiválon töltöm, megismerkedek a helyszínnel, nyugodtan
sétálgatok, beszippantom a hangulatot, megnézem az írós ismerősöket és így
tovább. Ez lett volna az első könyvfesztiválos élményem.
szombat délutánt a könyvfesztiválon töltöm, megismerkedek a helyszínnel, nyugodtan
sétálgatok, beszippantom a hangulatot, megnézem az írós ismerősöket és így
tovább. Ez lett volna az első könyvfesztiválos élményem.
Nem lett az.
A Duna pesti oldalán szálltam meg, és amikor délután 16 óra
körül elindultam a Millenárishoz, kiderült, hogy a kerékpáros felvonulás miatt
lezárták a környező hidakat, és nagyjából minden olyan útvonalat, ami közel
vihetett volna a fesztiválhoz. Itt kellett volna feladnom.
körül elindultam a Millenárishoz, kiderült, hogy a kerékpáros felvonulás miatt
lezárták a környező hidakat, és nagyjából minden olyan útvonalat, ami közel
vihetett volna a fesztiválhoz. Itt kellett volna feladnom.
Sajnos nem tettem.
Elhatároztuk, ha nagy kerülővel is, de átjutunk Budára. Ez
olyan jól sikerült, hogy két óra múlva érkeztünk meg a Millenáris parkhoz (ha
nincsenek lezárások ez 15 perc), 18 órakor, és már nem volt értelme bemenni,
inkább csak megnéztem a helyszínt, hogy másnap már ne kelljen kóvályogni, hogy
mi, hol, merre. Azért is siettem volna tovább, mert várt még rám 19 órakor egy
író találkozó, ahol KMK-s írók és kiadó közeli emberkék ültek össze.
olyan jól sikerült, hogy két óra múlva érkeztünk meg a Millenáris parkhoz (ha
nincsenek lezárások ez 15 perc), 18 órakor, és már nem volt értelme bemenni,
inkább csak megnéztem a helyszínt, hogy másnap már ne kelljen kóvályogni, hogy
mi, hol, merre. Azért is siettem volna tovább, mert várt még rám 19 órakor egy
író találkozó, ahol KMK-s írók és kiadó közeli emberkék ültek össze.
Szerintetek eljutottam oda?
Ez az esemény facebookon szerveződött, és mivel nem ismertem
sem a találkozó helyét, sem az utcát, ráböktem arra a lehetőségre, hogy mutassa
a helyszínt térképen. Itt nagyon megörültem, a környék ismerős volt, egy, a
Bajcsy-Zsilinszkyről nyíló utca volt a végállomás, tőlem vagy tíz perc sétára. Elsőre
furcsálltam, hogy a Millenáristól ilyen messzire szervezték a találkozót, de
nem problémáztam rajta. Nem egyeztettem a címet, és a térkép mutatta utcát. Pedig
ezt kellett volna…
sem a találkozó helyét, sem az utcát, ráböktem arra a lehetőségre, hogy mutassa
a helyszínt térképen. Itt nagyon megörültem, a környék ismerős volt, egy, a
Bajcsy-Zsilinszkyről nyíló utca volt a végállomás, tőlem vagy tíz perc sétára. Elsőre
furcsálltam, hogy a Millenáristól ilyen messzire szervezték a találkozót, de
nem problémáztam rajta. Nem egyeztettem a címet, és a térkép mutatta utcát. Pedig
ezt kellett volna…
Ugyanis a térkép hibás volt.
Vajon a Lövőház utca tényleg a Nagymező utcában van? 🙂 |
Megjelölte ugyan a célállomást, de még véletlenül sem azt az
utcát, ami a cím volt. Erre az indulás után, 19:30 után jöttem rá. Akkor értettem
meg azt is, hogy a találkozó a Duna másik oldalán van, természetesen közel a
Millenárishoz, és én legfeljebb drámaian integethetek a folyópartról, mert
odajutni már nem fogok. Ha szemfülesebb vagyok, észrevehettem volna a hibát a
térképen, de hát nem voltam… Szóval, viszlát szombati könyvfesztivál, viszlát
írótalálkozó.
utcát, ami a cím volt. Erre az indulás után, 19:30 után jöttem rá. Akkor értettem
meg azt is, hogy a találkozó a Duna másik oldalán van, természetesen közel a
Millenárishoz, és én legfeljebb drámaian integethetek a folyópartról, mert
odajutni már nem fogok. Ha szemfülesebb vagyok, észrevehettem volna a hibát a
térképen, de hát nem voltam… Szóval, viszlát szombati könyvfesztivál, viszlát
írótalálkozó.
De legalább jó idő volt, júniusi meleg.
Másnap, a dedikálásom napján, novemberi hidegre, szélviharra
és zuhogó esőre ébredtem. Így nekem sem volt nagy kedvem elindulni, hát még
gondolom az érdeklődőknek, akiknek velem ellentétben nem volt kötelező a
megjelenés. Nincs összehasonlítási alapom, de szerintem nem is volt olyan nagy
nyüzsgés, mint (az elmondások alapján) máskor van.
és zuhogó esőre ébredtem. Így nekem sem volt nagy kedvem elindulni, hát még
gondolom az érdeklődőknek, akiknek velem ellentétben nem volt kötelező a
megjelenés. Nincs összehasonlítási alapom, de szerintem nem is volt olyan nagy
nyüzsgés, mint (az elmondások alapján) máskor van.
Szerencsére az indulásomra nagyjából elállt az eső, és
nyugodtan kezdhettem neki a dedikálásnak. A szombati napi KMK-s dedikálásokról,
remek hírek érkeztek, sokan voltak, és végig foglalkoztatták az írókat. Ezeknek
az író barátaimnak azt üzenném, hogy elmentek ti a… 😀
nyugodtan kezdhettem neki a dedikálásnak. A szombati napi KMK-s dedikálásokról,
remek hírek érkeztek, sokan voltak, és végig foglalkoztatták az írókat. Ezeknek
az író barátaimnak azt üzenném, hogy elmentek ti a… 😀
Azért ez nálam nem egészen így működött. Elsőkönyvesként
egyedül dedikáltam, és ha azt mondom, hogy láttam a sor végét, akkor nem
mondtam nagyot. 🙂 Az üres járatokban viszont remek beszélgetőtársnak bizonyult
Patyimoly, Deszy és Fummie.
egyedül dedikáltam, és ha azt mondom, hogy láttam a sor végét, akkor nem
mondtam nagyot. 🙂 Az üres járatokban viszont remek beszélgetőtársnak bizonyult
Patyimoly, Deszy és Fummie.
És ő lenne itt Patyimoly |
A dedikálás után a booktuber Botond the Bookastic még a
kamerája elé citált, és megörökítette a beszélgetésünket. De csitt, erről lehet
még nem is tudhat senki. 🙂 A lényeg, hogy nem sokára láthatjátok a
végeredményt…
Miután végeztem, nem sok időm maradt, arra se nagyon jutott
belőle, hogy végigrohanjak a standokon, csak vettem pár könyvet, és már jönnöm
is kellett. Hát igen, nézelődésre a szombati nap volt kijelölve…
belőle, hogy végigrohanjak a standokon, csak vettem pár könyvet, és már jönnöm
is kellett. Hát igen, nézelődésre a szombati nap volt kijelölve…
Könyvbemutató
Budapestről hétfő késő délután értem haza, és még kipakolni
sem volt alkalmam, másnap délelőtt máris kezdődött a nyíregyházi
könyvbemutatóm. Igen, egy iskolai nap délelőttjén. Nem túl szerencsés időpont,
igaz? Én is ezt gondoltam.
sem volt alkalmam, másnap délelőtt máris kezdődött a nyíregyházi
könyvbemutatóm. Igen, egy iskolai nap délelőttjén. Nem túl szerencsés időpont,
igaz? Én is ezt gondoltam.
De most tévedtem.
Köszönet a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárnak, és
a főkönyvtárosának, dr. Bihari Albertnének (remélem nem haragszik meg, ha
mostantól (a kérésének) megfelelően Joliként emlegetem), aki megszervezte az
eseményt. Joli ötlete volt, hogy iskolai nap tartsuk a bemutatót, mondván, hogy
a könyvtár majd meghívókat küld az iskolákba, ahonnan az érdeklődők csoportosan
jöhetnek, és így biztosan a célközönségemmel telik meg a terem. Bevallom
szkeptikus voltam, és nem hittem, hogy az iskolák lelkesedni fognak az ötletért,
és bármilyen terem is megtelik. Pedig így történet.
a főkönyvtárosának, dr. Bihari Albertnének (remélem nem haragszik meg, ha
mostantól (a kérésének) megfelelően Joliként emlegetem), aki megszervezte az
eseményt. Joli ötlete volt, hogy iskolai nap tartsuk a bemutatót, mondván, hogy
a könyvtár majd meghívókat küld az iskolákba, ahonnan az érdeklődők csoportosan
jöhetnek, és így biztosan a célközönségemmel telik meg a terem. Bevallom
szkeptikus voltam, és nem hittem, hogy az iskolák lelkesedni fognak az ötletért,
és bármilyen terem is megtelik. Pedig így történet.
Azért egy gombostű még lehet befért volna… 🙂 |
De egyáltalán miért kellett könyvbemutató Nyíregyházára,
négy hónappal a budapesti bemutató után? Ez egyfajta hazai pályás bemutatkozás
volt. Ugyan nem Nyíregyházán születtem, és igazából csak 14 éves koromtól
kezdve élek itt, de majdnem minden jelentős életeseményem ide, vagy a
környékhez kapcsolódik. Rengeteg „első” dolog itt történt meg velem. Ide jártam
gimnáziumba, főiskolára, meg… egyebek. 😉
négy hónappal a budapesti bemutató után? Ez egyfajta hazai pályás bemutatkozás
volt. Ugyan nem Nyíregyházán születtem, és igazából csak 14 éves koromtól
kezdve élek itt, de majdnem minden jelentős életeseményem ide, vagy a
környékhez kapcsolódik. Rengeteg „első” dolog itt történt meg velem. Ide jártam
gimnáziumba, főiskolára, meg… egyebek. 😉
Na, szóval, a terem megtelt, lehettünk legalább ötvenen, és
szerintem jó hangulatban telt a bemutató. Ami a leginkább jól esett, hogy
amikor eljött a kérdések ideje, egyszerre több kéz is a magasba lendült. És a
kérdések utána sem álltak le. Nem azt mondom, hogy órákon át kellett
válaszolgatnom, de volt érdeklődés a munkám, a terveim, és úgy általában az
írós dolgok iránt.
szerintem jó hangulatban telt a bemutató. Ami a leginkább jól esett, hogy
amikor eljött a kérdések ideje, egyszerre több kéz is a magasba lendült. És a
kérdések utána sem álltak le. Nem azt mondom, hogy órákon át kellett
válaszolgatnom, de volt érdeklődés a munkám, a terveim, és úgy általában az
írós dolgok iránt.
Az is nagyszerű érzés volt, hogy Joli elmondta, amióta a
regényem bekerült a könyvtár állományába, mindig ki van kölcsönözve, és
folyamatos rá az előjegyzés. Be is szereztek ott helyben egy újabb példányt. 🙂
regényem bekerült a könyvtár állományába, mindig ki van kölcsönözve, és
folyamatos rá az előjegyzés. Be is szereztek ott helyben egy újabb példányt. 🙂
Szóval, ez lett volna a könyvfesztiválom, és az első önálló
könyvbemutatóm. A kicsit ellentmondásos napok után azt sem tudom, mit várjak
majd a könyvhéttől. 🙂
könyvbemutatóm. A kicsit ellentmondásos napok után azt sem tudom, mit várjak
majd a könyvhéttől. 🙂
És most elköszönés helyett az első címlapfotómmal búcsúzom
(ott baloldalt, kicsiben). 😀 XD
(ott baloldalt, kicsiben). 😀 XD
Majd ha lesz rá alkalmam nekem is, hogy elmenjek egy ilyenre, akkor elviszem magammal a puzzlet és nagyon szívesen kölcsön adom, hogy ne csak én részesüljek a kirakásának örömében!
Kedves felajánlás. 😀
Én ismertem olyan puzzle játékost, aki a darabokat rögtön felragasztotta egy karton háttérre, és ha elkészült, többet nem szedte szét, hanem képként használta.
Igen én is ismertem ilyen embert, de én nem csinálok ilyet. 😀
Igen én is ismertem ilyen embert, de én nem csinálok ilyet. 😀